Réges-régi álmom hogy egyszer robbanásokat és golyózáport túlélve, véresen és koszosan morcos, Bruce Willis-arccal újratöltsem a fegyveremet és valami felettes embernek a képébe ordítsam angol akcentussal: We leave no man behind! És utána a parancsot megtagadva szaladjak vissza a rosszfiúk ellen hogy mindet lekaszaboljam és kimentsem a Sebesült, De A Kiképzés Alatt Megkedvelt, Szimpatikus Bajtársat.
De jelenleg fontosabbnak tartom hogy sikerüljön kiverni a fejemből azt a kis boszorkányt aki elvarázsolt, nevezzük Lánynak. Zombi vagyok múlt péntek éjszaka óta, és nem csak a takonykór miatt, hanem mert a fejemben motoszkál és járkál. Nem jó ez így.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
Ez egy komment.
Megjegyzés küldése